A jégtábla szélén

Az Antarktisz első pillantásra csendesnek és érintetlennek tűnik. A látszólagos nyugalom mögött azonban mélyreható változás zajlik. Hatalmas jégfelületek olvadnak, a gleccserek visszahúzódnak, az élőhelyek pedig visszafordíthatatlanul átalakulnak.

A kép középpontjában egy pingvinanya áll fiókájával egy keskennyé vált jégtáblán. Az óriási tájhoz képest aprónak tűnnek, mégis ők a mű valódi fókuszpontjai. Közelségük kapcsolatot és összetartozást fejez ki, miközben a széteső jégfelületek láthatóvá teszik kiszolgáltatottságukat.

Jellegzetes képi nyelvével Iris Heyn tiszta geometrikus formákat kapcsol össze célzott színakcentusokkal, és olyan művet hoz létre, amely egyszerre megindító és gondolatébresztő. Kevésbé vádiratról, inkább csendes emlékeztetőről van szó: bolygónk mennyire értékes és védelemre méltó, és milyen szorosan összefügg a természet, az éghajlatváltozás és a jövőnk.